Bár a tőzsdén jegyzett nagyvállalatok már aktívan foglalkoznak a fenntarthatósági kérdésekkel, arra mindeddig várni kellett, hogy a beszámolási kötelezettség tartalma, valamint formája kidolgozásra és elfogadásra kerüljön. Július végén azonban a Bizottság elfogadta az Európai Fenntarthatósági Jelentési Szabványokat (ESRS) - áll az MN6 Energiaügynökség közleményében.
Az Európai Unióban a Waberer’s Csoport próbálhatta ki először a kínai BYD autógyártó 19 tonnás elektromos teherautóját. A cégcsoport leányvállalata, a WSZL több mint két hétig használta a járművet a magyar főváros útjain.
A szén-dioxid (CO2) árának emelése nélkülözhetetlen ezen éghajlatkárosító anyag kibocsátásának érdemi csökkentéséhez. Ezért is fontos lépés az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/959 irányelvének elfogadása, amely többek között létrehozta a közúti közlekedés és az épületek szén-dioxid-piacát (ETS2). Az irányelvben azonban számos buktató rejlik, amelyeket ha nem kezelnek, az ETS2 bevezetése eredményeként növekedhet a CO2-kibocsátás és más környezeti károk is.
2022 nyarán az energiapiaci árak rekordokat kezdtek döntögetni és hirtelen mindenki érdeklődni kezdett az energiapiaci vagy energetikai témák iránt Európa-szerte, mi is foglalkoztunk már ezzel a témával. Nézzünk most egy picit a tények mögé, értsük meg közösen az energiapiac működésének mozgatórugóit! Induljunk ki abból, hogy a szó szoros értelmében vett energiaválság jelenleg legfeljebb Ukrajnában van, ahol az energetikai infrastruktúra sérülései miatt nem tudják kiszolgálni a villamosenergia és hőigényeket. De ha nincs energiaválság, akkor mi indokolja az árak rekord magasságát? Erre a kérdésre keresi a választ Feldmájer Benjámin, a Schneider Electric fenntarthatósági vezetője.
Az Eximbank 300 millió euró értékű, hosszú lejáratú hitelt vett fel az ING Banktól, melyre a Világbank-csoporthoz tartozó Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség (MIGA) vállal garanciát. A hitelösszeggel az Eximbank a hazai vállalkozások fenntarthatósági fejlesztéseket célzó hitelprogramjait fogja finanszírozni.
Kritikus ügy napjainkban a hazai épített környezet karbonmentessé alakítása. Az nem vitás, hogy a megvalósítás a társadalom egésze számára előnyös lenne, a gyakorlati lépések viszont már sokkal nagyobb gondot jelentenek. A meglévő épületek energiahatékonyabbá tétele, felújítása nemcsak technológiai feladat, hanem felelősségi, finanszírozási, piaci keresleti kérdés is egyben. Ezzel a kérdéssel is foglalkozni fogunk a szeptember 12-i Sustainable World konferencián.
Fenntartható növekedés mellett elképzelhetetlen a szén-dioxid-leválasztás, -felhasználás és -tárolás (carbon capture, utilization and storage - CCU/S) nélkül elérni a dekarbonizációs célokat – hangsúlyozta szombaton egy szegedi könyvbemutatón Lantos Csaba energiaügyi miniszter. Maga a környv pedig éppen a CCU/S hazai iparági lehetőségeit járta körbe és megállapította, hogy Magyarországon jelentős kibocsátáscsökkentés érhető el viszonylag kevés szereplő bevonásával és együttműködésével, hiszen a hazai CCU/S-releváns kibocsátás 70 százalékát mindössze húsz nagy kibocsátó adja.
Aki szeptember 7. éjfélig, tehát tegnap éjjelig, jelezte az elosztóhálózati társaság felé háztartási napelem telepítési igényét, és 2025. végéig befejezi a beruházását, a telepítéstől számított tíz éven át az éves szaldó elszámolási rendszerben maradhat – gyakorlatilag ezt jelentette be percekkel ezelőtt Lantos Csaba energiaügyi miniszter a Facebookon, miután ma találkozott Juhász Edittel, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökével. Fontos, hogy a Fidesz frakcióvezető kérésével összhangban azon háztartások számára is megmarad az éves szaldó szerinti elszámolás lehetősége a feltelepítéstől számított tíz évig, akik már akár évekkel ezelőtt csatlakoztak a hálózathoz, vagy a tavaly őszi nagy jelentkezési hullám nyomán még csak mostanában zajlik a telepítés a háztetőjükre. Frissítés! Pénteken délután a MEKH elnöke is jelentkezett egy Facebook-videóval, amelyben azt jelezte, hogy a miniszteri jelzéssel összhangban alakítják át a hatósági szabályozást.
Szeptember 12-én a Green Awards legjobb „zöld” projektjeit díjazzuk a Sustainable World konferencián. Mind az 5 kategóriájában elkészült a legjobb pályázatokból álló "shortlist", közülük a zsűri jövő hét kedden jelenti be a győzteseket. A díj támogatóit megkérdeztük a pályázatokról, a döntési folyamatokról.
A LED technológia forradalma hatalmas változásokat hozott abban, ahogyan ma az otthonainkat, munkahelyünket vagy az utcáinkat megvilágítjuk. A világítás részesedése a teljes globális villamosenergia-fogyasztásból több mint negyedéről mára 10 százalékra csökkent. Edison hagyományos izzós villanykörtéit hamarosan már csak a filmekben és múzeumokban láthatjuk.
Miután szerdán lezajlott az Energiaügyi Minisztériumban a szakmai egyeztetés a napelemesek éves szaldó elszámolásával kapcsolatban, csütörtök este rövid közleményt adott ki a MANAP Iparági Egyesület, amelynek elnöke, Szolnoki Ádám részt vett az említett egyeztetésen. Ebben az egyesület üdvözölte a tárca elkötelezettségét a napelemtulajdonosok iránt, mindemellett éberen figyel és várja a konkrét fejleményeket, bejelentéseket.
A nyáron lezajlott magyarországi társadalmi egyeztetés után a minap felbukkant az Európai Bizottság oldalán a Nemzeti Energia és Klímaterv (NEKT) frissített, 259 oldalas angol, és 267 oldalas magyar nyelvű tervezete, amelyről itthon még nem volt bejelentés – szúrta ki a Portfolio.
Nem véletlenül emlegetik a fenntarthatóságot, azon belül az ESG szempontokat a gazdasági és társadalmi rendszereink új, mindent behálózó tényezőjének. A tőkepiacon, a finanszírozásban is jelen van a klímasemlegességre való törekvés, ami azt jelenti, hogy akár vállalatokról, akár a lakosságról legyen szó, a hitelezési értékelőkben, a kockázatkezelési módszerekben is fokozatosan megjelenik a fenntarthatóság. Puskás Andrást, az MBH Bank vezérigazgató-helyettesét kérdeztük a dekarbonizációs célokról, valamit arról, hogy miként lehet az ESG szempontokat a kockázatkezelésekbe is beépíteni, a hitelportfóliókat zöldíteni.
Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára Szilágyi Lászlóval, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség alelnökével és Szolnoki Ádámmal, a MANAP Iparági Egyesület elnökével találkozott 2023. szeptember 6-án, Budapesten - közölte szerda esti közleményében az Energiaügyi Minisztérium. A tájékoztatás szerint a felek egyetértettek abban, hogy a napelemeket üzemeltető családok érdekeit a meglévő beruházások esetében az éves elszámolás fenntartása szolgálná a legjobban. A találkozón felvázolták, hogy az érintett 200 ezer háztartás miként maradhat mégis az éves szaldó elszámolásban azok után, hogy a kormánypárt azt kérte a kormánytól: vizsgálja felül a döntését, amivel havi szaldóra állították volna át a már meglévő napelemes rendszert üzemeltetőket.
A következő bő 5 évben, 2028 végéig további mintegy 6000 MW-tal bővülhet és gyakorlatilag megkétszereződhet a nagy, ipari méretű napelemparkok magyarországi beépített teljesítőképessége, derül ki a hálózati csatlakozási kapacitások kiosztására tavaly bevezetett új eljárásrend most lezáruló első közzétételi eljárásának eredményeiből. Ez még úgy is lehetségesnek tűnik, hogy a hálózati csatlakozási korlátozás bevezetését követően az erőművet, illetve energiatárolót telepíteni tervező befektetők által egyedi eljárás keretében benyújtott igények nagyobb részét, elsősorban a költségesebben csatlakoztatható telephelyekhez fűződő igényeket visszavonták a csatlakozási feltételek ismeretében, így a csatlakozási díj fajlagosan jelentősen csökkenhetett a kiinduló állapothoz képest. A csatlakozási igények lemorzsolódása miatt a fejlesztési igény is mérséklődött, így ezek a korábban tervezettnél hamarabb el tudnak készülni - közölte érdeklődésünkre a Mavir.
Máris reagált az Energiaügyi Minisztérium a Fidesz frakcióvezetőjének reggeli kérésére, és azt üzente a tárca, hogy „érdemben vizsgálja a frakció kérését”, mert „egy méltányos elszámolási rendszer kialakítására törekszünk”.
Gyakorlatilag csupán hat munkanapot élt a kormány legutóbbi terve, a napelemeseket érintő elszámolás módosítása. Nagyon úgy tűnik ugyanis, hogy a kormánypárt - látva a jelentős felzúdulást a 200 ezer háztartás részéről - mégis megtartaná a rendkívül előnyös éves szaldó elszámolást a meglévő háztartási napelemes rendszerek esetében. Az ördög a részletekben rejlik, az érintettek most még inkább várják a részletek kihirdetését rendelet formájában. Cikkünkben bemutatjuk, hogy miért váltott ki komoly felháborodást a kormány alig két héttel ezelőtti bejelentése, és mégis miért döntött a hátraarc mellett.
Arra kérem Lantos Csaba energetikai minisztert, hogy „a már megvalósult családi beruházások esetén ne vonjanak el szerzett jogokat, és a kormány döntsön az éves szaldóelszámolás visszaállításáról legalább azon családok esetén, akiket ez korábbi szerződéseik alapján is megilletett!” – posztolta ki percekkel ezelőtt Kocsis Máté Fidesz frakcióvezető. Mindez afelé mutat, hogy az érintett mintegy 215 ezer napelemes háztartás számára nem lesz változás: 2024-től kezdve is éves szaldó szerint fognak elszámolni a szolgáltatójukkal.
Ahogy a legtöbb üzleti döntést, úgy a bankok finanszírozási stratégiáját is a pénzügyi mutatók diktálták eddig. Eljött azonban az idő, amikor a fenntarthatósági számok is szempontként jelennek meg azon döntéshozatalban, hogy kapjon-e finanszírozást egy vállalat, egy projekt. Vannak bankok, amelyek már nem finomkodnak, határozott lépésekkel kizárnak a finanszírozásból bizonyos tevékenységeket, iparágakat, azokat, amelyek sem a világ, sem a banki hosszú távú klímasemlegességi célok közé nem illeszkednek, és változtatásra való törekvést sem mutatnak. Ezzel szemben a fenntarthatóság útjára lépőket, a fejlődésre vágyó vállalatokat, egyéneket tárt karokkal várja a bankszektor, a zöld portfóliók építésén ugyanis most különösen nagy a hangsúly. Suba Leventével, a K&H Csoport fenntarthatósági vezetőjével beszélgettünk a jelenlegi finanszírozási döntések új szemléletéről, a zöld hitelportfóliók kialakításáról, a vállalatok értékeléséről, a biztosítási és befektetési piac zöldüléséről, illetve a lakossági szektor tudatosságnövelésében eddig elért eredményekről, az energetikai ingatlanfelújítások támogatásáról. Suba Levente szeptember 12-én a Sustainable World konferencián is előad, illetve részt vesz a banki finanszírozásról szóló kerekasztal-beszélgetésben.
Az invazív fajok jelentette "sorscsapás" elleni hatékonyabb fellépést szorgalmaz a Biodiverzitás és Ökoszisztéma-szolgáltatás Kormányközi Platform (IPBES) nevű kormányközi független szervezet friss jelentése, miközben egyre "szűkül a fellépéshez adott időablak" - hangsúlyozta hétfőn a szervezetnek dolgozó több szakértő és tudós.
A mesterséges intelligencia alkalmazása számos új lehetőséget nyit, ám ehhez a közeljövőben több nehézséget...
Ha már eddig is a párok pénzügyei volt a téma az elmúlt hetekben, folytatódjon továbbra is ezzel a szombati sorozat....
Az Európai Bizottság tervezett ESG-t érintő módosításainak célja a vállalatokat érintő adminisztratív terhek... 
Három vendég, három téma: Móricz Dániellel piaci, Mlinárik Mártonnal ingatlanpiaci őrületet, Kovács Szilárddal... 
Az utazási szektor jelentős átalakuláson megy keresztül, és ebben kulcsszerepet játszanak a fapados légitársaságok....
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Adózás ingatlan eladásakor: Amit tudni érdemes Az ingatlanokkal kapcsolatos...
Mi érdemes tenni ebben a helyzetben?
Az elkövetkező időszakban sok termékről fog még kiderülni, hogy mikro- és nanoműanyagok vannak bennük.
Mit tehet az EU ebben a helyzetben?
